Mert érted éltem...
Van egy kincs, mi elérhetetlen,
Szemtől szemben mérhetetlen,
Csókot intve rám nevet.
De a sok pénz mit sem érve,
Szerelemmel hozzád térve,
Mondanék én szépeket.
Mondom én a jót, a szépet,
Nem kérni mást csak egy emléket,
S örökre én elteszem.
DE amíg élek addig játszom,
Feledni őt sosem bánom,
Míg meg nem fogja két kezem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése